Kutatási tevékenység
Legfontosabb kutatási témák
Dendrológiai kutatás
- nemesítés;
- honosítás és fajtaértékelés;
- termesztéstechnológiák kidolgozása
-
szaporítás, ezen belül:
- szemzési kísérletek faiskolai nevelőtáblákban és részben fedett felületek alatt (juhar, tölgy, körte, hárs fajoknál, fajtáknál);
- kézbenoltások téli kora tavaszi időszakokban gyökeres alanyokra és sima dugványokra (borókák, tuják fajtáinál);
- nehezen gyökeresedő díszcserje taxonok anyanövény állományának kialakítása zöld-, félfás-, és fásdugványok előállításához valamint prekondicionálásos gyökereztetési technológiák kidolgozása;
- a szaporítási módokhoz kapcsolódó szövettani vizsgálatok végzése.
Évelő dísznövények
- a magyar flóra növényei termesztésbe vonásának kérdései;
- nehezen szaporítható évelő dísznövények szaporodásbiológiája;
- intenzív közeg- és tápanyag-utánpótlási megoldások;
- zöldtetőkre alkalmas új évelő fajok termesztése, tűrőképesség-vizsgálata;
- gyökértevékenység-intenzitás vizsgálata a zöldtetőkön;
- hagymás növények vírusos leromlása;
- krizantémok mint virágágyi dísznövények;
- Magyarországon termeszthető Salvia-fajok összehasonlító vizsgálata;
- biológiailag aktív anyagokat tartalmazó vadon termő növényfajok ökofiziológiai, genetikai és biokémiai változékonysága.
Egynyári és növényházi dísznövények termesztése
- új, energiatakarékos taxonok termesztésbe vonásának lehetőségei;
- új balkonnövény fajok és fajták hazai adaptációja;
- korszerű tápanyag-utánpótlási rendszerek cserepes és állókultúrákban;
- új, költségkímélő technológiai változatok kifejlesztése.
Dísznövények mikroszaporítása
- védett fajok (Iris pseudacorus, Leucojum vernum, Galanthus nivalis) mikroszaporítása;
- évelő és virágos cserepes dísznövények mikroszaporítás-technológiájának kidolgozása;
- stressztűrés-vizsgálatok in vitro szaporított dísznövényeken;
- endemikus Sorbus-fajok mikroszaporítás-technológiájának kidolgozása;
- in vitro szaporított dísznövények szövettani és élettani vizsgálata.
Faiskolai és szaporításbiológiai kutatócsoport
Az egykori Faiskolai Termesztés Tanszék hagyományait folytatja az alanykutatással és a faiskolai technológia fejlesztésével foglalkozó csoport. Tevékenységük részben külföldi és hazai forrásokból származó alanyok értékelésére irányul, e munka alapját képezi a mintegy 250 taxonból álló alany-génbank. A cseresznye és a meggy alanyhasználatának fejlesztésére új fajhibrideket állítanak elő, másrészt a sajmeggy beltenyésztésével és szelekciós nemesítési módszerrel a növekedés mérséklését kívánják elérni a hozam és a gyümölcsminőség megtartásával. Munkájuk eddigi eredménye 10 alanyfajta állami elismerése. Az alanykutatással együtt a cseresznye, a meggy és a szilva intenzív ültetvényeiben alkalmas új koronaformákat alakítottak ki, ezek a hazai és külföldi ültetvényekben ma már terjedőben vannak.
Faiskolai csoportunk egyik fontos kutatási területe a szaporítástechnológia fejlesztése, melynek keretében hajtásdugványozási és fásdugványozási technológiákat alakítottunk ki cseresznye- és szilvaalanyok számára. Jelenleg az amúri galagonya (Crataegus pinnatifida) fajták hajtásdugványozással történő szaporításának fejlesztésén dolgozunk, valamint az avirulens fitoplazmával inokulált Prunus anyanövények szaporítási lehetőségeit, faiskolai értékét vizsgáljuk. A szaporítástechnológia fejlesztését szolgálják a gyökeresedésben szerepet játszó mesterséges és természetes növényi bioregulátorok felvételével és hasznosításával kapcsolatos kutatásaink.